⛏️ KOMLÓI BÁNYÁSZNAPOK 2026 – MENNYIBE KERÜL, MIT KAPUNK ÉRTE, ÉS HOGYAN LENNE ÉRDEMES TOVÁBBMENNI?

📌 A TELJES TARTALOM: A Bányásznapok programjának megítélése természetesen ízlés kérdése. Van, akinek tetszett az idei kínálat, mások erősebb vagy más jellegű fellépőket láttak volna szívesen. Én most nem ezt szeretném eldönteni, hanem azt nézem meg, hogy mekkora összegből, milyen szervezési formában állt össze az idei program, és milyen lehetőségeket lenne érdemes megvizsgálni a következő Bányásznapok előtt. 💰 AMI BIZTOSAN TUDHATÓ A képviselő-testület a 2026-os Komlói Bányásznapok belvárosi programjainak teljes költségkeretét 45 millió forintban határozta meg. Ebből 24 millió Ft önkormányzati forrás, 21 millió Ft pedig intézményi saját bevétel és egyéb forrás. Vagyis a 45 millió Ft nem 45 millió Ft közvetlen önkormányzati támogatást jelent. A fennmaradó részt többek között belépőjegyekből, hely- és használati díjakból, szponzori támogatásokból, pályázati vagy más külső forrásokból kellett biztosítani. Ilyen bevétel lehet például a nem komlói látogatók belépőjegye, az árusok és vendéglátók hely- vagy használati díja, a mutatványosok, „vurstlisok” helypénze, illetve szponzori vagy pályázati forrás. Azt azonban jelenleg nem tudom, hogy ezekből ténylegesen mekkora bevétel keletkezik, ezért az összehasonlításban a 45 millió Ft-os hivatalos költségkeretből indulok ki. 🎟️ A BELÉPŐDÍJ KÉRDÉSE A belépődíj bevezetése óta sokakban ellenérzést váltott ki, hogy az ingyenes részvétel ahhoz kötődik, rendelkezik-e valaki jelenleg komlói lakcímmel. Pedig lehet valaki Komlón született, itt nőtt fel, itt élt évtizedeken keresztül, de munkája, családi helyzete vagy más élethelyzet miatt ma már máshol él. Különösen érzékeny ez az egykori bányászok esetében. Sokan közülük itt dolgoztak a bányákban, részt vettek Komló felépítésében és működtetésében, majd a bányabezárások után más településen vagy akár más országban kellett munkát keresniük. Ha ma nincs komlói lakcímük, ugyanúgy belépődíjat kell fizetniük, mint annak, akinek semmilyen korábbi kapcsolata nincs a várossal. Ez szerintem legalábbis elgondolkodtató egy Bányásznap esetében. Éppen ezért a következő rendezvény előtt érdemes lenne megvizsgálni, hogy legyen-e ismét mindenki számára ingyenes a Bányásznapok. A tényleges jegybevételt jelenleg nem ismerem, ezért először azt kellene pontosan látni, hogy a belépődíjakból mekkora bevétel keletkezik. Ha kiderülne, hogy ez az összeg a teljes, 45 millió forintos rendezvény költségvetéséhez képest csak viszonylag csekély bevételt jelent, jogosan merülne fel a kérdés: valóban indokolt-e ezért belépődíjat szedni, vagy ezt az összeget a város saját költségvetéséből is biztosítani tudná? Vagyis a tényleges jegybevétel ismeretében lehetne érdemben eldönteni, hogy a belépődíj fenntartása pénzügyileg valóban szükséges-e. Ha a jegybevételekből 1 – 2 millió forint bevétel jön össze, akkor talán ezt az összeget be kellene építeni a rendezvény városi finanszírozásába és a Bányásznapok ismét mindenki számára ingyenessé tehető lenne. 🎤 MENNYIBE KERÜLHETNEK A FELLÉPŐK? Az idei kiemelt produkciók között szerepel többek között a Wellhello, a Honeybeast, a Hiperkarma és DJ Yamina. A konkrét komlói szerződéses összegeket nem ismerem, ezért az alábbiak nem tényadatok, hanem becsült piaci ársávok. A két legnagyobb név esetében reálisan körülbelül: ➡️ Wellhello: nettó 6,5–8 millió Ft ➡️ Honeybeast: nettó 5,5–7 millió Ft Ez azt jelenti, hogy csak ennek a két produkciónak a becsült fellépési díja nettó 12–15 millió Ft, vagyis áfával számolva nagyjából 15,2–19,1 millió Ft lehet. Ehhez még hozzá kell számítani a Hiperkarma, DJ Yamina és a további fellépők díját is. 🎚️ SZÍNPAD, HANG, FÉNY ÉS A TÖBBNAPOS TECHNIKA A színpad-, hang- és fénytechnikai költséget fontos helyesen értelmezni. A nagyszínpadot, a professzionális hangrendszert, a fénytechnikát, a LED-falat és a kapcsolódó infrastruktúrát nem minden fellépőnek külön építik fel. A többnapos rendezvényre olyan technikai rendszer kerül telepítésre, amely a legnagyobb igényű produkciókat is képes kiszolgálni, és ezt használják több napon keresztül a különböző fellépők. Vagyis a technika költsége a teljes rendezvény több napjára értendő, nem fellépőnként külön. A Wellhello és a Honeybeast technikai igényeiből is látható, hogy komoly nagyszínpados infrastruktúráról beszélünk: fedett színpad, professzionális hangrendszer, jelentős fénypark, LED-fal, vezérlés, technikai személyzet és megfelelő elektromos kiszolgálás szükséges. Ehhez további költségek társulnak: biztonsági szolgálat, egészségügyi biztosítás, építés és bontás, áramellátás, tűzijáték, jogdíjak, takarítás és hulladékkezelés, mobil infrastruktúra, backstage, szállítás, esetleges szállás és catering, gyermek- és kísérőprogramok, valamint számos más rendezvényszervezési költség. Ha tehát a fellépők reális piaci nagyságrendjét, valamint egy ilyen szintű többnapos technikai és rendezvényüzemeltetési igényt nézem, a 45 millió Ft-os teljes költségkeret önmagában nem tűnik irreálisnak. A kérdés szerintem nem feltétlenül az, hogy „sok-e a 45 millió forint?”, hanem az, hogy ebből az összegből a jelenlegi szervezési modellben milyen programot és milyen színvonalat lehet biztosítani. 📊 MI VÁLTOZOTT A KORÁBBI ÉVEKHEZ KÉPEST? A korábbi években a Komlói Bányásznapok központi programjainak megszervezésében külső rendezvényszervező vett részt. A rendelkezésre álló adatok alapján a rendezvény korábbi teljes pénzügyi nagyságrendje hozzávetőleg 30–35 millió Ft körül lehetett. Ezt nem kezelem forintra pontos összegként, mert a finanszírozás több szereplő és több bevételi forrás között oszlott meg. A lényeg inkább a szervezési modell különbsége. Egy olyan professzionális rendezvényszervező cég, amely évente több településen több fesztivált és nagyrendezvényt szervez, vélhetően kedvezőbb beszerzési pozícióban lehet, mint egy olyan intézmény, amely egyetlen alkalomra szerződteti a fellépőket és a technikai szolgáltatókat. Több esetben ugyanazokat a produkciókat különböző években, különböző általuk szervezett rendezvényeken szerepeltethetik: egyik évben az egyik településen, a következőben egy másik fesztiválon, később pedig egy harmadik rendezvényen. Ez lehetőséget adhat több fellépést érintő vagy hosszabb távú megállapodásokra, amelyek vélhetően kedvezőbb fellépési díjakat és szerződési feltételeket eredményezhetnek. Hasonló előny jelentkezhet a színpad-, hang- és fénytechnika esetében is, hiszen egy egész szezonra vagy több fesztiválra szerződő cég nagyobb megrendelőként jelenik meg a szolgáltatóknál. Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy egy külső rendezvényszervező olcsóbb lenne. A rendezvényszervezőnek is van díja. A kérdés az, hogy a szervezési díjjal együtt melyik modell képes ugyanabból az összegből jobb programot és jobb ár–érték arányt biztosítani. ❓ AKKOR HOGYAN TOVÁBB? Ha az idei program, a fellépők, a többnapos technika és valamennyi kapcsolódó szolgáltatás mellett a 45 millió Ft-os keret nagyjából erre elegendő, az önmagában szerintem nem probléma. A valódi kérdés inkább az, hogy ilyen Bányásznapokat szeretnének-e a komlóiak. Ha igen, lehet továbbra is ebben a keretben és ebben a szervezési formában gondolkodni. Ha viszont a lakosság erősebb fellépői kínálatot, nagyobb programot vagy más színvonalat szeretne, akkor szerintem több lehetőséget is meg kellene vizsgálni: 🔹 maradjon a jelenlegi költségkeret és a saját szervezés; 🔹 emeljék meg a rendezvény költségkeretét, de továbbra is saját szervezésben valósuljon meg; 🔹 kérjenek több professzionális rendezvényszervező cégtől azonos feltételekre részletes ajánlatot, és hasonlítsák össze azokat a saját szervezés költségével; 🔹 ugyanarra az előre meghatározott program- és technikai tartalomra készüljön saját szervezésű kalkuláció és több külső ajánlat; 🔹 vizsgálják meg azt is, hogy a Bányásznapok ismét teljesen ingyenes legyen, és a kieső jegybevételt az önkormányzat építse be a rendezvény költségvetésébe. Így nem érzések, hanem valódi ár–érték arány és a lakosság igényei alapján lehetne dönteni. 👥 ÉS TALÁN EZ A LEGFONTOSABB: A KOMLÓIAKAT IS BE KELLENE VONNI A Bányásznapok a város egyik legnagyobb és legfontosabb hagyományőrző rendezvénye. Éppen ezért szerintem a következő rendezvény megszervezése előtt érdemes lenne megkérdezni a komlóiakat – akár 2-3 alternatívát felvázolva a tervezett fellépőkből és tartalomból –, nem akkor, amikor a program már elkészült és a fellépőkkel leszerződtek, hanem előtte. Egy egyszerű, nyilvános lakossági kérdőívből gyorsan kiderülhetne, hogy megfelelt-e az idei program és színvonal, milyen zenei irányzatokat és fellépőket szeretnének a komlóiak, inkább egy-két nagyobb országosan ismert előadót vagy több középkategóriás fellépőt választanának, maradjon-e a saját szervezés, vagy kérjen a város több professzionális rendezvényszervezőtől is ajánlatot. Azt is meg lehetne kérdezni, hogy ha jobb programhoz több pénz kell, indokolt lenne-e megemelni a Bányásznapok költségvetését, illetve legyen-e ismét mindenki számára ingyenes a Komlói Bányásznapok. Különösen furcsa helyzet, amikor azok közül is fizetniük kell a Bányásznapra, akik évtizedeken keresztül itt éltek, itt dolgoztak, vagy éppen azokban a bányákban dolgoztak, amelyekre ez a rendezvény ma is emlékezik. A város egyik legnagyobb rendezvényéről van szó. Szerintem nem lenne ördögtől való, ha annak programjáról, finanszírozásáról és jövőjéről azok véleményét is előre kikérnék, akiknek elsősorban szól: a komlóiakét.