📌 HA NINCS KÖZE A FELJELENTÉSNEK A KIRÚGÁSHOZ, AKKOR MIÉRT SZEREPEL A FELMENTÉS INDOKLÁSÁBAN?

📌 A TELJES TARTALOM: 📄 A FELMENTÉS TELJES DOKUMENTUMA ITT OLVASHATÓ ÉS TÖLTHETŐ LE: https://drive.google.com/file/d/13VoMfhuRDOLoQGTRea7e1DEurk77Q3jP/view?usp=sharing Dr. Vaskó Ernő kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a felmentési dokumentum a jelen, a fenti linken megtekinthető és letölthető formában nyilvánosságra kerüljön. Az alábbiakban abból az iratból idézek, amelyben a munkáltató maga indokolta meg dr. Vaskó Ernő címzetes főjegyző felmentését. A dokumentumot dr. Vaskó Ernő hozzájárulásával teszem közzé; a közügy szempontjából szükségtelen személyes azonosító adatokat és a kézzel írt aláírásokat kitakartam. Van egy rész a felmentés indokolásában, amelyet szerintem érdemes szó szerint elolvasni, majd összevetni Polics József nyilvános kijelentésével és a hatályos jogszabályokkal. ⬇️⬇️⬇️ „....2026. 07. 29. napján a polgármester úr igazgatási szünetben kiírt szabadsága alatt a polgármester, valamint az alpolgármester bevonása, de minimum tájékoztatása nélkül Ön ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett az illetékes nyomozóhatóságnál, illetve egy polgármester úrnak címzett levelet küldött ki valamennyi önkormányzati képviselőnek mellékelve ehhez a feljelentést, valamint annak mellékleteit, amelyben a polgármester úr büntetőjogi felelősségét is felveti.....” „….A polgármester igazgatási szünet alatt történt szabadság megkezdését megelőzően nem állt fenn és nem volt ismert olyan körülmény, ami a feljelentést indokolta volna, de ugyancsak nem volt olyan rendkívüli esemény, törvényi vagy egyéb szorító határidő, amely miatt a feljelentést a polgármester távollétében haladéktalanul meg kellett volna tenni előzetes tájékoztatás nélkül.....” ⬆️⬆️⬆️ De a dokumentumban van egy ennél is fontosabb mondat: „El nem vitatva, hogy a jegyzőt feljelentési kötelezettség terheli, annak időzítése, az arról történő előzetes tájékoztatás elmaradása, az sms üzenetben használt jelző tényszerűen alkalmas a vezetői bizalom elvesztésére.” Majd az indokolás végén a munkáltató arra jut, hogy a felsorolt magatartásból és egyéb felsorolt okok következtében a közvetlen felettes bizalma teljes mértékben elveszett, ezért a közszolgálati jogviszonyt bizalomvesztés miatt megszünteti. Ezt szerintem nem kell túlmagyarázni. A dokumentum maga kapcsolja össze a feljelentés időzítését és az előzetes tájékoztatás elmaradását a vezetői bizalom elvesztésével. A felmentés más kifogásokat is tartalmaz. Ettől azonban a fenti mondatok nem tűnnek el az iratból, és nem változik az a tény, hogy a feljelentés körülményeit a munkáltató a bizalomvesztés indokolásában használta fel. Ez nem feltételezés. Ez benne van a felmentésben. ⚖️ KÖTELESSÉGE VOLT-E A JEGYZŐNEK FELJELENTÉST TENNI? Igen, ha a törvényi feltételek fennálltak. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (2) bekezdése szerint a hatóság tagja és a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt feljelenteni. A törvény: https://njt.hu/jogszabaly/2017-90-00-00.14 A jegyző a Btk. szerinti hivatalos személyi körbe tartozik. A Btk. 459. § (1) bekezdés 11. pontja határozza meg a hivatalos személyek körét. A Btk.: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200100.TV Vagyis ha a Be. feltételei fennálltak, a feljelentés megtétele nem pusztán egy lehetőség volt. Törvényi feljelentési kötelezettségről beszélünk. Azt, hogy ténylegesen történt-e bűncselekmény, ki követte el, illetve bárki büntetőjogilag felelős-e, természetesen nem a jegyző dönti el. Erről a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyészség és végső soron a bíróság dönt. 🔎 MI VAN AKKOR, HA A JEGYZŐ SAJÁT VIZSGÁLATA SORÁN JUTOTT AZ ADATOKHOZ? A Be. nem azt mondja, hogy a hivatalos személy csak akkor köteles feljelentést tenni, ha valaki kívülről tesz nála bejelentést. A törvény arról rendelkezik, ami a hivatalos személy hatáskörében jut a tudomására. Ha tehát a releváns tények hivatali ellenőrzés, iratvizsgálat vagy más, a jegyző feladatkörébe tartozó vizsgálat során kerültek elő, ez önmagában nem zárja ki a feljelentési kötelezettséget. Forrás: https://njt.hu/jogszabaly/2017-90-00-00.14 Ismeretlen tettes ellen is lehet feljelentést tenni. Ebben az ügyben a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság az Átlátszónak azt közölte, hogy hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen büntetőeljárást indított. Az Átlátszó cikke: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2026/08/20/kirugta-a-komloi-polgarmester-a-jegyzot-aki-elotte-hutlen-kezeles-miatt-tett-feljelentest/ Ez nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. Senki bűnösségét sem bizonyítja. Azt azonban igen, hogy a feljelentést büntetőeljárás követte. ⏳ MEG KELLETT-E VÁRNIA A POLGÁRMESTER SZABADSÁGÁNAK VÉGÉT? A Be. 376. § nem állapít meg 24, 48 vagy 72 órás konkrét feljelentési határidőt. Ebből azonban az sem következik, hogy a jegyzőnek meg kellett volna várnia a polgármester szabadságának végét. A Be.-ben nem találtam olyan szabályt, amely szerint a hivatalos személy feljelentési kötelezettsége igazgatási szünetben vagy a polgármester szabadsága alatt szünetelne. Forrás: https://njt.hu/jogszabaly/2017-90-00-00.14 A felmentés ezzel kapcsolatban maga sem azt állítja, hogy a jegyzőnek nem volt feljelentési kötelezettsége. Ellenkezőleg: kifejezetten azzal kezdi ezt a részt, hogy „El nem vitatva, hogy a jegyzőt feljelentési kötelezettség terheli...”, majd az időzítést és az előzetes tájékoztatás elmaradását kifogásolja. 📨 ÉS MI A HELYZET AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSSAL? Itt két dolgot pontosan külön kell választani. A rendelkezésemre álló információk szerint a jegyző a feljelentés megküldésekor tájékoztatta annak megtörténtéről a polgármestert, az alpolgármestert, valamennyi önkormányzati képviselőt és az önkormányzati cég vezetőjét is. A felmentés maga is rögzíti, hogy a polgármesternek címzett levél mellett valamennyi önkormányzati képviselő megkapta a feljelentést és annak mellékleteit. Tehát nem arról van szó, hogy a jegyző megtette a feljelentést, majd eltitkolta volna. A tényleges kérdés az, hogy köteles volt-e még a feljelentés megtétele előtt külön bevonni vagy tájékoztatni a polgármestert. Az Mötv. 81. § (3) e) pontja valóban előírja, hogy a jegyző jelezze a képviselő-testületnek, annak szervének és a polgármesternek, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő. Ez azonban külön jegyzői kötelezettség; a rendelkezés nem mondja ki, hogy a büntetőfeljelentést kötelezően előzetes polgármesteri tájékoztatásnak vagy engedélynek kell megelőznie. A törvény: https://njt.hu/jogszabaly/2011-189-00-00 Ezért továbbra is ugyanaz a kérdésem: ha a munkáltató szerint a jegyzőnek a feljelentés előtt kötelezően be kellett volna vonnia vagy tájékoztatnia kellett volna a polgármestert, pontosan melyik jogszabály melyik rendelkezéséből következett ez a kötelezettség? ❓ HA NINCS ÖSSZEFÜGGÉS, AKKOR MIÉRT SZEREPEL A FELJELENTÉS A FELMENTÉS INDOKLÁSÁBAN? Az Átlátszó 2026. augusztus 20-án közvetlenül megkérdezte Polics József polgármestert, van-e kapcsolat a feljelentés és a bizalomvesztés, illetve az elbocsátás között. A lap ezt a választ idézte tőle: „a két esett között közvetlen összefüggés nincs!” A teljes cikk: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2026/08/20/kirugta-a-komloi-polgarmester-a-jegyzot-aki-elotte-hutlen-kezeles-miatt-tett-feljelentest/ Dr. Kovács Áron országgyűlési képviselő nyilvánosságra hozott levelében szintén arra kérdezett rá, hogy a bizalomvesztés összefüggött-e bármilyen módon a feljelentéssel, és ha nem, mi indokolta a felmentés időzítését. A teljes levél: https://7300.hu/hirek/dr-kovacs-aron-alljon-ki-polics-jozsef-a-komloiak-ele/ Most pedig itt van maga a Polics József által aláírt felmentési dokumentum. A feljelentés megtétele, annak időzítése, a polgármester szabadsága és az előzetes tájékoztatás elmaradása nem egy mellékes történeti megjegyzésként szerepel benne. A munkáltatói indokolás kifejezetten azt írja, hogy az időzítés és az előzetes tájékoztatás elmaradása alkalmas volt a vezetői bizalom elvesztésére. Az időrend is figyelemre méltó. A felmentés indokolásában több korábbi esemény szerepel, köztük június 18-i, július 18-i és július 29-i történések. A felmentésre végül 2026. augusztus 17-én került sor. Dr. Vaskó Ernő későbbi közleménye szerint közvetlenül a felmentése előtt belső vizsgálatokat elrendelő utasítást is kiadott, és más, korábbi beruházásokhoz kapcsolódó ügyek vizsgálatát is folytatni kívánta. Ez önmagában természetesen nem bizonyítja, hogy a felmentés oka a belső vizsgálatok elrendelése volt. Az időbeli sorrend miatt azonban erre is érdemes választ kapni. 🚨 AKKOR VALÓTLANT ÁLLÍTOTT A POLGÁRMESTER? Ezt kérdésként teszem fel, de a kérdés alapját nem találgatás, hanem Polics József nyilvános kijelentése és az általa aláírt felmentési dokumentum tartalma adja. A polgármester azt közölte a nyilvánossággal, hogy a két eset között „közvetlen összefüggés nincs”. A saját maga által aláírt felmentési indokolás viszont a feljelentés időzítését és az előzetes tájékoztatás elmaradását kifejezetten a vezetői bizalom elvesztésére alkalmas körülményként nevezi meg. A „közvetlen” szó használata önmagában nem válasz arra, hogy miként egyeztethető össze a két közlés. Ha a feljelentés időzítése és megtételének körülményei hozzájárultak a bizalomvesztéshez, akkor a feljelentés körülményei és a felmentés között kapcsolat van. Ezt nem én teszem hozzá a történethez: ezt maga a munkáltatói indokolás rögzíti. Ha pedig Polics József szerint ennek ellenére nincs „közvetlen összefüggés”, akkor neki kell világosan elmagyaráznia, hogyan egyeztethető össze ez a nyilvános kijelentése az általa aláírt dokumentum tartalmával. 📢 ÉS MI LETT A KÉPVISELŐI TÁJÉKOZTATÁSKÉRÉSSEL? Perleczky Boglárka önkormányzati képviselő, a Komló Összeköt frakcióvezetője 2026. augusztus 18-i Facebook-bejegyzésében jelezte, hogy a frakció nevében írásban fordultak Polics József polgármesterhez, és tájékoztatást kértek a jegyző felmentésének körülményeiről. Az önkormányzat oldala: https://www.komloonk.hu/kepviselo-testulet-es-bizottsagok Ez nem egy magánember érdeklődése volt. Nem szívességet kértek a polgármestertől. Egy önkormányzati képviselő, egy képviselőcsoport nevében kért írásos tájékoztatást a polgármestertől egy súlyos önkormányzati ügyben. Az Mötv. 32. § (2) f) pontja szerint az önkormányzati képviselő „a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást”. Ugyanez a rendelkezés kimondja, hogy közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adnia. A törvény: https://njt.hu/jogszabaly/2011-189-00-00 Vagyis a képviselő tájékoztatáshoz való joga nem a polgármester jóindulatán múló szívesség. Augusztus 18. óta több mint egy hónap telt el. A 7300.hu augusztus 22-én még arról számolt be, hogy Perleczky Boglárka és Dénes István válaszokra várnak. A cikk: https://7300.hu/hirek/22-millio-forintos-vagyoni-hatrany-es-hutlen-kezeles-gyanuja/ Eddig nem láttam olyan nyilvánosságra hozott választ vagy dokumentumot, amelyből kiderülne, milyen érdemi tájékoztatást adott Polics József a Komló Összeköt frakció írásbeli megkeresésére. Perleczky Boglárka nyilvános oldalán sem láttam olyan későbbi érdemi tájékoztatást, amelyből a komlóiak megtudhatták volna, mit válaszolt a polgármester, illetve mit tudott meg a frakció dr. Vaskó Ernő felmentésének körülményeiről. A 30 napos határidővel kapcsolatban egy dolgot pontosan kell kezelni. Az Mötv. 32. § (2) f) pontjának harmincnapos szabálya kifejezetten arra az esetre vonatkozik, amikor a képviselő közérdekű ügyben a polgármester intézkedését kezdeményezi. Ahhoz, hogy kategorikusan ki lehessen jelenteni, hogy ebben az ügyben ez a törvényi határidő eltelt, látni kellene a frakció eredeti írásos megkeresésének teljes szövegét és annak beérkezési időpontját. Azt viszont enélkül is egyértelműen ki lehet mondani: a képviselőnek törvényben biztosított joga van a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást a polgármestertől igényelni. Ez nem szívesség. Ez képviselői jog. 💰 ÉS KI FIZET, HA AZ ÖNKORMÁNYZAT ELVESZÍTI A MUNKAÜGYI PERT? Dr. Vaskó Ernő nyilvánosan bejelentette, hogy munkaügyi pert indít a felmentése jogszerűségét vitatva. Információim szerint a perben elsődlegesen nem kártérítést és elmaradt jövedelmének megtérítését kérte, hanem azt, hogy helyezzék vissza a munkakörébe, mert folytatni szeretné a munkáját. A cikk: https://7300.hu/hirek/munkaugyi-pert-indit-vasko-erno-korabbi-jegyzo/ A felmentési dokumentum szerint dr. Vaskó Ernő munkáltatója Komló Város Önkormányzata, a munkáltatói jogkör gyakorlója pedig Polics József polgármester. Ez a különbség nagyon fontos. A munkáltatói döntést Polics József hozta meg. Ha azonban a bíróság később jogellenesnek találja a felmentést, és a munkáltatót pénzbeli teljesítésre vagy perköltség megfizetésére kötelezi, annak közvetlen pénzügyi terhe nem Polics József magánvagyonát terheli. A fizetési kötelezettség a munkáltatói oldalt, vagyis Komló Város Önkormányzatát terhelheti. Magyarul: ha a munkáltatói döntésből később fizetési kötelezettség keletkezik, annak pénzügyi következménye a város költségvetésében jelenik meg. Ezért ebben az ügyben a városnak nagyon is van veszítenivalója. És nem csak pénzről van szó. Dr. Vaskó Ernő 2003 óta állt az önkormányzat szolgálatában, és az Átlátszó szerint 23 éve vezette a hivatalt, ebből 16 éven keresztül dolgozott együtt Polics Józseffel. Átlátszó: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2026/08/20/kirugta-a-komloi-polgarmester-a-jegyzot-aki-elotte-hutlen-kezeles-miatt-tett-feljelentest/ Vagyis a város egy több mint két évtized alatt felhalmozott hivatali és intézményi tapasztalattal rendelkező vezetőt veszített el. A döntést a polgármester hozta meg. Egy esetleges pervesztés pénzügyi következményét azonban az önkormányzat viselheti. A szakmai és intézményi tapasztalat elvesztésének következményeit pedig szintén a városnak kell kezelnie. ❗ A KÉRDÉSEK PEDIG TOVÁBBRA IS OTT VANNAK Ha a jegyzőnek a törvény alapján feljelentési kötelezettsége volt, akkor pontosan melyik jogszabály írta elő, hogy a feljelentés megtétele előtt köteles a polgármestert vagy az alpolgármestert bevonni, tőlük engedélyt kérni, vagy megvárni a polgármester szabadságának végét? Ha a feljelentésnek valóban nincs „közvetlen összefüggése” a felmentéssel, akkor miért írja maga a Polics József által aláírt felmentési dokumentum, hogy a feljelentés időzítése és az előzetes tájékoztatás elmaradása alkalmas volt a vezetői bizalom elvesztésére? Hogyan egyeztethető össze Polics József nyilvánosságnak tett kijelentése azzal, amit az általa aláírt felmentési dokumentum tartalmaz? Mi lett a Komló Összeköt frakció augusztus 18-án bejelentett írásbeli tájékoztatáskérésével? És ha az önkormányzat elveszíti a felmentés miatt indított munkaügyi pert, mekkora pénzügyi következménye lesz ennek Komló számára? Van egy nyilvánosságnak tett polgármesteri kijelentés. Van egy Polics József által aláírt felmentési dokumentum. Van egy bejelentett munkaügyi per. A dokumentumok és a nyilvános kijelentések összevethetők. A kérdés pedig továbbra is egyszerű: 📌 HA NINCS KÖZE A FELJELENTÉSNEK A KIRÚGÁSHOZ, AKKOR MIÉRT SZEREPEL A BIZALOMVESZTÉS INDOKAI KÖZÖTT?