📄 UNIÓS BERUHÁZÁSOK: INTÉZKEDÉSI TERV KERÜLT A TESTÜLET ELÉ – DE HOGYAN MŰKÖDÖTT AZ ELLENŐRZÉS EDDIG?

A 2026. október 1-jei képviselő-testületi ülésen napirendre került a 2014–2020 közötti uniós támogatási ciklusból megvalósult beruházások működtetése, bevételei, költségei és vállalt indikátorai. A napirend a 49/2026. (V.28.) és a 79/2026. (VIII.13.) számú határozatok végrehajtásáról szólt. A teljes dokumentumcsomag: https://www.komloonk.hu/userfiles/fajlok/El%C5%91terjeszt%C3%A9sek_2026/10.01/3_A%2049_2026_%20%28V_28_%29%20%C3%A9s%2079_2026_%20%28VIII_13_%29%20sz%C3%A1m%C3%BA%20hat%C3%A1rozatok%20v%C3%A9grehajt%C3%A1sa.zip 📄 AZ ELŐZMÉNYEK A képviselő-testület 2026. május 28-án elfogadta a 49/2026. (V.28.) számú határozatot, amely előírta, hogy a korábbi uniós beruházások működtetésére, bevételeinek és költségeinek elszámolására, valamint az indikátorok nyomon követésére készüljön normatív szabályozás. A határidő június 30. volt, felelősként dr. Vaskó Ernő címzetes főjegyzőt jelölték ki. A 49/2026. (V.28.) határozat: https://www.komloonk.hu/userfiles/fajlok/Hat%C3%A1rozatok_2026/49_%20%C3%89ves%20ellen%C5%91rz%C3%A9si%20%C3%A9s%20%C3%A9ves%20%C3%B6sszefoglal%C3%B3%20ellen%C5%91rz%C3%A9si%20jelent%C3%A9s.pdf Augusztus 13-án a 79/2026. határozat már azt rögzítette, hogy a korábbi feladatok határidőre nem teljesültek, ezért részletes beszámolót és tételes előterjesztést kért az indikátorokról és vállalásokról. A testület ekkor nem támogatta külső szakértők bevonását, de a beszámoló elkészülte után külön döntést helyezett kilátásba. A Jogi, Ügyrendi és Közbeszerzési Bizottság feladata lett annak vizsgálata is, hogyan lehet a feljelentésben rögzített hibákat a jövőben elkerülni. A 79/2026. (VIII.13.) határozat teljes hivatalos csomagja: https://www.komloonk.hu/userfiles/fajlok/Hat%C3%A1rozatok_2026/79_Feljelent%C3%A9sr%C5%91l%20sz%C3%B3l%C3%B3%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s.zip 🔎 HA EZT MOST KELLETT ILYEN RÉSZLETESEN SZABÁLYOZNI, AKKOR HOGYAN DOLGOZTAK EDDIG? Az októberi intézkedési terv szerint folyamatosan nyilván kell tartani a projektek bevételeit és költségeit, követni kell az indikátorokat és a műszaki-szakmai vállalásokat, dokumentálni kell az eltéréseket, rendszeresen adatot kell kérni, és vizsgálni kell az esetleges visszafizetési kockázatokat. Felülvizsgálandóként szerepelt többek között a buszpályaudvar számlázási és bérleti gyakorlata, a Szabadidőpark és a Vállalkozók Háza bérleti szerződései és díjai, a pályázati vagyonelemek értékesítéséből származó bevételek kezelése, valamint a teniszpálya működtetésére vonatkozó megállapodás. Külön szeretném kiemelni Kaprényi Róbert mb. belső ellenőrzési vezető kivételesen precíz munkáját. A hivatalos önkormányzati dokumentumok alapján már 2013-ban is ezt a feladatot látta el. Képviselőként is azt tapasztaltam, hogy minden alkalommal részrehajlás nélkül, szakmai alapokon végezte és végzi a munkáját. A mostani ellenőrzés is jól mutatja, mennyire fontos a következetes és alapos belső ellenőrzés. A kérdés tehát nem az, hogy a belső ellenőrzés megfelelően végezte-e a feladatát. A kérdés az, hogyan működött mindez korábban: ki ellenőrizte az adatokat, az indikátorokat és a vállalásokat, ki jelezte az eltéréseket, és mi történt a jelzések után? 📄 KORÁBBAN IS VOLT FÉLÉVES TÁJÉKOZTATÁS – DE AKKOR MI AZ ÚJ? Az előterjesztés szerint az indikátorokkal, vállalásokkal, elszámolásokkal és az esetleges visszafizetési kötelezettségekkel kapcsolatos bizonytalanságokról korábban is félévente tájékoztatták a képviselő-testületet. A 2027-től bevezetendő rendszer szerint júniusban és novemberben a részletes adatokkal kitöltött nyilvántartó adattábla alapján is tájékoztatni kell a képviselő-testületet. Akkor ez most miért újdonság? Ezzel együtt Polics József azt mondta: „ilyen színtű tájékoztatást még nem kapott a képviselő testület, mint a mostani anyagban.” Ez szerintem nem dicsekvésre ad alapot, hanem éppen egy alapvető kérdést vet fel: ha ilyen részletességű tájékoztatásra szükség van, annak korábban is természetesnek kellett volna lennie. A kérdés tehát egyszerű: mi szerepelt a korábbi beszámolókban, mi hiányzott belőlük, és mely eltérések vagy kockázatok kerültek most először ilyen részletességgel a testület elé? A Komlói Újság beszámolója: https://komloiujsag.hu/lakashitel-tamogatasrol-unios-palyazatokrol-es-energiaellatasrol-dontott-a-testulet/ ❓ MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL KELLETT MOST „TISZTÁBA” KERÜLNI? Polics József ezt mondta: „nagyon fontos volt ez az anyag, hogy legalább mi magunk legyünk tisztába, hogy minek mi a következmény, mik azok a következmények melyeknek a nem teljesítése hátrányt jelent az önkormányzat számára” Ha ezeknek a vállalásoknak a nem teljesítése valóban hátrányt jelenthet az önkormányzat számára, akkor ezek következményeit már a vállalások megtételekor, de legkésőbb az első eltérések jelentkezésekor ismerni és kezelni kellett volna. A mostani anyagnak ezért nem az a jelentősége, hogy végre „tisztába kerüljenek” ezekkel, hanem az, hogy láthatóvá váljon: korábban mikor ismerték fel a kockázatokat, ki követte azokat, és milyen intézkedések történtek. Az előterjesztés egyes bizonytalanságokat külső körülményekkel is magyaráz. Ugyanakkor a mostani intézkedések jelentős része belső nyilvántartásról, adatáramlásról, szerződésekről és ellenőrzésről szól. Ezért projektenként külön kell választani a külső okokat az önkormányzat saját működéséből eredő problémáktól. 💰 A VISSZAFIZETÉSI KOCKÁZAT SEM MOST JELENT MEG ELŐSZÖR A 2026-os költségvetésben korábbi üzleti tervek és CBA-elemzések felülvizsgálatára, valamint esetleges pályázati visszafizetésekre is terveztek fedezetet, az előterjesztés szerint „a 2025. évvel összhangban”. Ez nem jelent automatikusan tényleges visszafizetési kötelezettséget. De mely projekteknél számoltak ilyen kockázattal, milyen összeggel, milyen számítás alapján, és milyen intézkedéseket tettek? 📊 KI ÉS MI ALAPJÁN HATÁROZTA MEG AZ INDIKÁTOROKAT? A piac és vásárcsarnok projektjénél az egyik vállalt összesített indikátor 73 vállalkozás volt, miközben az első két fenntartási időszak beszámolójában 54 szerepelt. A Petőfi tér rehabilitációjánál 1025 méter bel- és csapadékvíz-védelmi létesítmény vállalása mellett 0 méter, a 16 430 m² zöldfelületi vállalás mellett pedig 7012,9 m² szerepelt. Ezekből a számokból önmagukban sem szabálytalanság, sem visszafizetési kötelezettség nem következik. Az eltérések okát, a mérési és jelentési módszert, valamint a támogató álláspontját kell megismerni. De ugyanilyen fontos az eredeti vállalások alapja. Ki számolta ki a 73 vállalkozást, az 1025 métert vagy a 16 430 m²-t? A pályázati kiírás határozta meg ezeket, vagy felmérés, üzleti terv, CBA, műszaki dokumentáció, illetve tanácsadói számítás alapján vállalták őket? Ki készítette, ki ellenőrizte és ki hagyta jóvá ezeket a számításokat? ⚠️ JUHÁSZ GYULA UTCA: A SZERZŐDÉSES KÖVETELÉS NEM UGYANAZ, MINT AZ INDIKÁTOR Polics József egy képviselő kérdésére ezt mondta: „...Konkrétan a Juhász Gyula utcai bérleti szerződésben megfogalmazott követelmények, nincsenek az indikátorba.Az a két fél szerződéses viszonyából adódó egymással szembeni követelés....” A bérleti szerződésből eredő követeléseket valóban nem szabad összemosni a pályázati indikátorokkal. De ettől a szerződéses kérdések megmaradnak: mit vállalt a bérlő, mi teljesült, mi nem, milyen követelése keletkezett az önkormányzatnak, és mit tett annak érvényesítéséért? A polgármester ezután ezt mondta: „......Én ebben a kérdésben nem kívánok tovább menni, mert jelenleg ebben az ügyben van egy feljelentés. Ha engem meghallgatnak, majd az ottani kihallgatáson a többit ami bennem van, majd ott elmondom. Itt nem kívánok többet mondani ebben a kérdésben.” Csakhogy a kérdést egy önkormányzati képviselő tette fel a testületi ülésen. Ha a polgármester a további mondanivalóját egy esetleges kihallgatásra tartja fenn, akkor mikor kap választ maga a képviselő? Egy folyamatban lévő büntetőeljárás nem jelenti azt, hogy annak minden részletét nyilvánosan meg kell tárgyalni. De az önkormányzat saját szerződésének teljesítésére és követeléseire vonatkozó képviselői kérdések ettől még nem válnak megválaszolttá. Az önkormányzati beszámoló szerint már 2022 novemberében megállapították, hogy a bérlő nem teljesítette a szerződésben vállalt beruházásokat. A határidőket később módosították, majd 2023 júliusában és 2026 márciusában ismét ellenőriztek. A vállalások továbbra sem teljesültek maradéktalanul, és több alkalommal bérleti díjtartozás is fennállt. A 2025. január 2-i bérlőváltoztatással összefüggésben dr. Vaskó Ernő később ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Az Átlátszó 2026. szeptember 3-i cikke szerint a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz; ez nem jelent megállapított büntetőjogi felelősséget. Az Átlátszó cikke: https://atlatszo.hu/orszagszerte/2026/09/03/hutlen-kezeles-gyanuja-nem-adja-ki-az-allitolagos-cafolatot-az-onkormanyzat/ Polics József ugyanennek a lapnak azt mondta, hogy a feljelentés és Vaskó Ernő felmentése között „közvetlen összefüggés nincs”. A felmentési okirat ugyanakkor a feljelentés megtételének körülményeit, időzítését és az előzetes tájékoztatás elmaradását is a bizalomvesztéssel összefüggésben értékelte, más kifogások mellett. Ezért nem állítható, hogy a feljelentés volt a felmentés egyetlen oka, de az igen, hogy annak körülményei részét képezték az indokolásnak. 📌 KÜLSŐ SZAKÉRTŐK, HATÁRIDŐ ÉS NYILVÁNOSSÁG A 79/2026. határozat szerint a testület akkor nem támogatta külső szakértők bevonását, de a beszámoló elkészülte után külön döntést helyezett kilátásba. Az október 1-jére közzétett határozati javaslatban ilyen döntés nem szerepelt. Kérdés, született-e azóta ilyen határozat. A nyilvántartó adattábla véglegesítésének határideje szeptember 30. volt, az előterjesztés szerint pedig a kitöltött tábla elkészült. Az október 1-jei tárgyalásból ezért önmagában nem következik határidő-mulasztás. Az előterjesztés szerint a kitöltött pályázati nyilvántartást a képviselők előzetes bejelentkezéssel megtekinthették, miközben a nyilvános dokumentumcsomagban csak a sablon szerepelt. Éppen a kitöltött tábla mutathatná meg egy helyen a bevételeket, költségeket, követeléseket és más lényeges adatokat. Ha vannak benne nem nyilvános adatok, azok kezelhetők. A kérdés: miért nem hozzáférhető legalább a dokumentum nyilvánosságra hozható része? 🔎 A korábbi komlói pályázati előkészítő, elemző és stratégiai feladatokkal megbízott cégekkel – például az MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt.-vel és az EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft.-vel – külön bejegyzésben foglalkozom majd. A két cégnév említése önmagában nem jelenti azt, hogy bármelyikük készítette volna a most vizsgált indikátorok eredeti számításait. Ezt az egyes projektek szerződései és szakmai dokumentumai alapján lehet megállapítani. 📌 ÖSSZEGEZVE Az alapos belső ellenőrzés feltárta azokat a problémákat, amelyekre most választ kell adni. Ha korábban is félévente tájékoztatták a testületet, mi került most először ilyen részletességgel eléjük? Ha a nyilvántartást, ellenőrzést és felelősségi rendet most kellett ilyen mélységben szabályozni, hogyan működött a rendszer eddig? Ki és milyen szakmai alapon határozta meg az eredeti indikátorvállalásokat? Mikor váltak ismertté az eltérések és kockázatok? Miért nem nyilvános a kitöltött pályázati nyilvántartás nyilvánosságra hozható része? A Juhász Gyula utcai ügyben pedig továbbra is ott a kérdés: mikor kap választ az a képviselő, aki az önkormányzat saját szerződésének teljesítéséről és követeléseiről kérdezett? És ha valamely korábbi projektből végül tényleges visszafizetési kötelezettség keletkezik, mekkora összegről lesz szó, mi annak oka, és hogyan vizsgálják meg az esetleges felelősséget? Ez közpénz és közvagyon. Ezekre a kérdésekre konkrét, dokumentumokkal alátámasztott válaszokra van szükség.